Pozitív vagy negatív? Ez itt a kérdés!

2014\04\16

16

16 hónapos lett szombaton az én nagy fiam.

Másnap túlestünk az első hajvágásán is, amit hősiesen viselt, most pedig tündérien vagány az új frizurájával. A napokban elkezdte használni a rajzeszközeit is, ceruzával és zsírkrétával is alkot már. Szintén pár napja előbukkant a 12. foga is, úgyhogy már jól meg tud rágni mindent - MINDENT :)

Önállóan még mindig csak 5-6 lépésnyit sétál, látszik rajta, hogy még mindig nem érzi kellően biztosnak a járástudását ehhez, de ha kézenfogjuk, akkor akármeddig képes eltipegni a lakásban, teszi mindezt ráadásul hatalmas kacajok közepette :)

Továbbra is imádnivaló, egyre huncutabb, egyre inkább "szerepel", szórakoztat, produkálja magát a kedvünkért, azért, mert látja, hogy tetszik nekünk.

Rengeteget beszél, úgy értem, hogy sok mindent megnevez már, még több mindent ért. Kb 30-as nagyságrendű most azon szavak száma, amit stabilan és egyértelműen használ, számunkra érthetően mond, és erre még rájönnek a hangutánzók (pl. hamm, bumm, tik-tak), és az állathangok is. Utóbbiból is hihetetlen, hogy mennyit tud, legalább 10-et abból is.

Okos, ügyes, és persze gyönyörű is. 

Én meg elfogult :)

újdonság fejlődés mosolygunk attrakció

2014\03\26

Walter Mitty

Ez volt az a film, amire azt mondtam, hogy na én ezt biztosan nem fogom megnézni. Aztán nem így alakult, tegnap este mégis sort kerítettem rá, és azt kell mondjam, hogy nagyon jól tettem :)

Nem végig azt a tipikus szerencsétlenkedő Ben Stiller fazont láttam végre, amit korábban szinte mindig, és ami eredetileg visszatartott ettől a filmtől.

Jó volt, tetszett, köszi :) Ajánlom mindenkinek.

walter_mitty_titkos_elete-poszter-04.jpg

 

 

film mosolygunk Sziszamisza

2014\03\26

Könyv

Sajátkezű könyvszerkesztésbe fogtam.

Az egész ötlet onnan jött, hogy vettünk egy "Járművek" c. képeskönyvet, amiben többek között van egy kamion és felette egy bajszos kamionsofőr bácsi, amire Robi az első pillanattól fogva következetesen mutogat és mondja közben, hogy "papa" :) Imádnivaló és okos, a Papa meg nagyon büszke rá :) Szóval ekkor gondoltam, hogy akár mindenki (és minden) mást is beletehetnénk egy gyűjteménybe.

Robinak készül az egyedi alkotásom: lesznek benne járművek, tárgyak, állatok, növények és persze emberek - főleg a családtagok, a ritkán látottak is természetesen, akiket így hátha könnyebben megjegyez majd, és nem ijed meg tőlük.

Így nem kell kismillió különböző témájú gyerekkönyvet megvennünk csilliárdokért, ráadásul közös mókának sem utolsó ez az egész szerkesztősdi. Együtt válogatunk képeket, ül az ölemben és segít. Így ugyan lassabban haladunk, de együtt csináljuk.

És bár nincs itthon vastag, lekerekített sarkú lap a biztonságos lapozásért, de van sima A/4 papír, nyomtató, lefűzős mappa, irodai "bugyi", internet, saját fotók, sőt akár fényképezőgép is, ha szükséges. A legjobb, hogy akkor sincs gond, ha valamit kifelejtek belőle, mert utólag is hozzá tudok fűzni bármikor bármit :)

kreatív játék mosolygunk

2014\03\20

Kampányolnak...

Kezdjük ott, hogy kitöltöttem egy kérdőív jellegű honlapot, hogy kiderüljön, kiknek a nézetei állnak hozzám legközelebb. A kapott eredményt összevetettem a kerületi lehetőségekkel, és levontam a következtetéseimet. Konkrétumok nélkül csak annyit, hogy kis segítséggel végre eldöntöttem, hogy kire fogok szavazni.

Ma Robival és a szomszéd kisbabás lánnyal sétára indultunk a gyönyörű napsütésben. A gyerekeseken és a motorosokon kívül kirajzottak az ilyen-olyan kampányoló önkéntesek is. Több helyütt találkoztunk azzal a jelölt-csapattal is, akit én "kinéztem" magamnak. Én mindig kikerültem és udvariasan elutasítottam őket mondván, hogy nincs szükségem se presszionálásra, se ajándék tollakra, se semmilyen repis dologra ahhoz, hogy tudjam a helyem.

A sokadik ilyen kis csapattal összefutva egy idősebb nő jött oda hozzánk, és a következő rövid diskurzus zajlott le:

  • nő: Elfogadnak egy kis ajándékot XY nevében? (kérdezi bazsalyogva)
  • mi: Köszönjük szépen, nem kérjük. 
  • nő: (ránéz a babakocsikra, fennhangon utánunk szól) Bezzeg a bölcsit azt igen, ugye...??!!

Legszívesebben visszamentem volna hozzá, és jól beolvastam volna neki, hogy mégis mi a jó büdös franc köze van ahhoz, hogy..., de aztán arra jutottam, hogy nem alacsonyodom le az ő szintjére. Persze azért rendesen kiakadtam, csak közben próbálom függetleníteni ettől a nőtől a politikai véleményemet. De vajon jól teszem?

2014\03\11

Búcsúzom Tőled...

Emlékszem Rád régről. Sajnos csak régről, mert hosszú ideje nem találkozhattunk. Viszont jól emlékszem, sok közös élményünk volt. Rengeteget nevettünk együtt, és szerintem senki nem is gondolná, hogy mennyi mindent kaptam Tőled, mennyi mindent köszönhetek Neked abból, amilyen ma vagyok. Az a döbbenetes, hogy eddig én magam sem tudtam, csak a veszteség ébresztett erre rá... És már túl késő, hogy mindezt személyesen megköszönjem Neked. Már csak ezt a dalt tudom 100-szor meghallgatni, mert amióta az eszemet tudom, erről mindig Te jutottál eszembe - ezek után pedig végképp...

Emlékszel, amikor együtt néztük, mondhatni megnézetted velem a Predátort Scchwarzeneggerrel a képernyőn kommandózva? Jézusom, de régen volt, teljesen be voltam rezelve, de meg akartam nézni, mert Neked tetszett. Egyértelmű, hiszen Te voltál az én "bátyám", akire gyerekként felnéztem, mert nagy és erős volt, mert mókázott és nevettetett, mert vigyázott rám, ha kellett.

Aztán később ugyanígy esett a dolog a Hegylakóval, meg a Queen-nel, meg a Metallica-val, meg a Republic-kal, meg Stephen Kinggel és még sorolhatnám... Ugye mennyi minden Hozzád köt? Ezeket mind Te szerettetted meg velem!

Aztán az Élet elsodort minket egymás mellől, és csak ritkán hallottunk a másikról, de mindig ott volt a remény, hogy egyszer még viszontlátjuk egymást, és nagyokat nevetünk a múlton, jókat nosztalgiázunk régi történetekkel.

Ez a remény most Veled együtt ment el sajnos. Amikor eljön az ideje, akkor ugyan majd újra találkozunk, de nem itt, nem ebben az életben.

Kicsit vigasztal a tudat, hogy Te már egy olyan helyen vagy, ahol régen nem látott szeretteinkel lehetsz együtt, és mostantól közösen figyeltek ránk odafentről. Ismerd meg a kislányomat, kérlek puszild és öleld meg helyettem is milliószor! A legfontosabb pedig, hogy őt is, Téged is, és a nagyszülőket is nagyon-nagyon szeretünk, és sosem felejtünk.

Búcsúzom tehát, de nem örökre...

elmélkedés Sziszamisza

2014\03\08

Szombat délelőtti matiné ágyból nézve

img_20140308_091616_1394266797.jpg_2448x3264

Épp szétszednek egy darut a házunkkal szembeni építkezésen, és ezt a mi ágyunkból premier plánban látni lehet. Így igaz, hogy még mindig betegen, de első sorból nézhetem végig :) Elég komoly látvány!

A képen Robi is ott van, ha jobban megnézzük, hiszen az érdekes dolgokat ő is mindig megnézi :)

Ápdét: nem szedik szét, csak megmagasítják a darut :)

hétvége mosolygunk Fotó

2014\02\21

A kötelező februári kör...

Egy ideje már mindenhonnan azt hallani, hogy járvány van, ehhez képest mi gyakorlatilag senkivel nem találkoztunk, aki beteg lett volna. Egészen a hét elejéig, amikor is Robival bölcsibe mentünk (igen, tudom, még erről is írnom kell).

A dadusok és a gyerekek nagy része dögrováson volt otthon, de még így is sikerült szerencsére összeszednünk valamit... Egyelőre csak én kaptam el, de nem hitegetem magam, hogy Robi nincs veszélyben. Tegnap este már fájt a fejem, torkom, ma pedig már rendesen lázam is van. 37,7-ig hagytam csak felmenni, akkor vettem be gyógyszert, de így is elértem a 38 fokot. 

Totál szívás, alig élek, Robit emelgetni nem bírom, és nem is merem, nehogy megszédüljek közben... 

Szóval éljen az influenzaszezon...!

Ja és perszehogy az embörlányának ilyenkor még meg is jön...

süti beállítások módosítása