Pozitív vagy negatív? Ez itt a kérdés!


2016\02\28

Vasárnapi családi idill

Épp a reggeli közös fogmosáshoz készülődtünk ma reggel hármasban (fúj, micsoda giccs :) ), amikor is Robi besétált utolsóként szép komótosan a fürdőszobába, majd huncut mosollyal az arcán, várakozón rám nézve közölte velem, hogy: 

"Anya, te hülye vagy!"

... ... ... ... őőőőőőőőizééé... ... ... ...

Naggggyon hajszál híja volt, hogy majdnem hangosan felröhögtem :D Első reakcióból, érted, remek nevelési célzattal rendelkezett volna a dolog :D Erősen kellett agyalnom, hogy afrancba, erre most mit is kéne mondani, hogy ne pont kedvet kapjon még jobban hozzá. Megkérdeztem először is, hogy tudja-e egyáltalán, hogy most mit mondott, hogy ez mit jelent, erre nyilván nemet mondott. Elmagyaráztam (nagyvonalakban), és hozzátettem, hogy csúnya dolog másnak ilyet mondani, plusz örülnék, ha ezért bocsánatot is kérne, mert nekem is ez rosszul esett. Erre ő:

"Bocsánat, anya, nem akartam azt mondani neked, hogy HÜLYE vagy, csak véletlenül mondtam azt az előbb, hogy HÜLYE vagy!" ...és minden egyes elhangzáskor még jól meg is nyomja az új kedvenc szót, miközben csibészesen mosolyog, éljen :) 

hétvége gyerekszáj mosolygunk

2015\12\01

Adventi naptár

A mi adventi "naptárunk": 

Egyszerűen elkészíthető, minimál design, low budget, saját kezűleg farigcsáltam abból a pár tavalyi maradék karácsonyi csomagolópapírból, amit itthon találtam. Mindezt felapplikáltam az előszobai beépített szekrény ajtajára :) A lényeg most úgysem az, hogy húdepuccos legyen, vagy hogy telepakolhassam csokival (arra itt lesz a Mikulás, a szülinap és a karácsony), hanem még mindig az izgatott várakozás, a készülődés, na és persze az, hogy mindezt együtt csináljuk Robival. Lelkes segítségem volt ebben is.

És hogy mi kerül bele? Lesz benne 1-2 házi mézeskalács azért, de a hangulatot az adja meg, hogy minden napra jut 1-1 karácsonyi mese és/vagy versike.

Nem csak adventi koszorút, hanem naptárat is idén készítettem életemben először, de ahhoz képest, hogy mennyire egyszerűre esett a választásom, szerintem nagyszerű lett - szerénytelenség nélkül :)

ünnep újdonság hétköznapok mosolygunk

2015\10\07

Gyerekszemmel :)

Az egyik legjobb dolog, ha gyerkőccel sétálsz, utazol, játszol, vagy csinálsz bármit, hogy szinte kötelező az ő szemével szemlélned a világot, ami aztán csodás (újra)felfedezéseket eredményezhet :)

Elgondolkodni, hogy miért állt el hirtelen az eső, rájönni, hogy milyen gyönyörű a szivárvány a nappali szőnyegén, csodálni, hogy a labda gyorsan pattog és közben fura, vicces hangot ad, álmélkodni mindenféle műszaki gépen, megoldáson...

A mai szájtátás a délelőtti séta közben volt esedékes. A közeli autókereskedés előtt egy kamion parkolt. Ez önmagában még nem (akkora) dolog, de csak mert Robi szerencséjére két kamionos családtaggal is rendelkezik :) Ez viszont egy autószállító kamion volt, amit épp ott az orrunk előtt "rakodtak fel", azaz parkoltak fel rá a személyautókkal és rögzítették őket. A kamion sofőrje csinált mindent, ráadásul elég profin. Mármint a parkolás részre értem: úgy tolatott fel az alsó szintre, hogy abban semmi teketória nem volt, pikkpakk betájolta az autót, aztán csak lestünk, már fent is volt! No meg aztán ahogy igazította a platót, mindenféle szerkentyűkkel, joystick-okkal... Hű, ez nekem is elég újdonság volt, nem is tudom melyikünk bambult nagyobb átéléssel :))) 

hétköznapok mosolygunk Fotó

2015\10\05

Olvasmányok

A szeptember hónapom leginkább is az olvasás jegyében telt. Amióta megvan az e-book olvasóm, azóta végre tényleg falhatom a könyveket, nincs fizikai korlát. Sem a könyvtárba járás kényszere, sem az esetlegesen megvásárolt könyvek tárolásának problémája nem feszélyez, egyszerűen csak olvasok. Ez is olyan nálam, mint minden, amire rákattanok: ha elkap a gépszíj, akkor nincs megállás :)

10, azaz tíz könyvet olvastam el bő egy hónap alatt. Döbbenetesen nagy számot fogok mondani, legalábbis nekem leesett az állam, amikor az imént összesítettem: ez 4688 oldalt jelent...!!! Oké, ebben benne van az összes tartalomjegyzék, és egyéb mizériák is, de ha durván kerekítek lefelé, az akkor is 4500 oldal minimum. Pedig mindeközben Robival is játszottam, sétáltunk is, kaját is főztem stb...

Na jó, akkor lássuk a listát. Látható alább, hogy nem csak simán olvasós hónap volt, hanem egyenesen sci-fi olvasós hónap. Mondjuk mindig is közel állt ez a műfaj hozzám, de most aztán csúcsra járattam :) Szóval olvasási sorrendben:

Andy Weir: A marsi (346 oldal)
Robert Charles Wilson: Pörgés - Pörgés trilógia 1. (489 oldal)
Robert Charles Wilson: Tengely - Pörgés trilógia 2. (275 oldal)
Robert Charles Wilson: Örvény - Pörgés trilógia 3. (461 oldal)
James Dashner: Az útvesztő (223 oldal)
James Dashner: Az útvesztő - Tűzpróba (409 oldal)
James Dashner: Az útvesztő - Halálkúra (384 oldal)
Dan Wells: Részben ember - Részlegesek 1. (748 oldal)
Dan Wells: Töredékek - Részlegesek 2. (956 oldal)
Dan Wells: Romok - Részlegesek 3. (397 oldal)

Ami pedig a tartalmukat illeti:

A marsi vezet, aztán a Részlegesek trilógia holtversenyez a Pörgés trilógiával, végül az Útvesztő az utolsó. Ez utóbbi (főleg a 3. része) elég nagy csalódás volt anélkül, hogy történetet mesélnék. Viszont a Részlegeseket olvasva azon gondolkodtam, hogy vajon ebből még hogyhogy nem készül a film? Aztán a cselekményt és a sztori finomságait, megoldásait végiggondolva rájöttem, hogy ez (is) olvasva jobb élmény, legalábbis nekem biztosan.

hétköznapok rólam mosolygunk Sziszamisza

2015\07\26

Így nyaraltunk mi

Én előre kb semmin nem agyaltam, biztos voltam a menetrendben: megyünk, ott leszünk, nagyokat pancsolunk, kirándulunk, sok tengeri herkentyűt eszünk, és élményektől túlcsordultan, barnán, boldogan hazaérkezünk. 

Többé-kevésbé így is lett.

Azért el kell mondjam, hogy minden tiszteletem a szüleimé, akik születésemtől kezdve éveken keresztül vittek minket minden nyáron nyaralni (nem all inclusive hotelbe, hanem nyaralóba), mindent intéztek és kézben tartottak, mint mindig, és ha volt is bármilyen konfliktus, én ebből akkor sem észleltem semmit, legalább is nem emlékszem ilyenre.

Na most én is megtapasztalhattam, hogy milyen szülőként nyaralni - kicsi gyerekkel. Talán túlzás lenne állítani, hogy nettó szívás, hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem éreztem jól magam, de nem a korábbi nyaralások láblógatása volt a jellemző, és sokat tanultam ebből az első gyerekes utazásból.

Először is túldimenzionáltuk a homokos part jelentőségét. Robi eleve fél a nagy víztől, tehát neki tök mindegy volt a tenger, és a kavicsokkal pont olyan jól elvolt (ha nem jobban), mint a homokkal.

Másodszor: legközelebb sokkal kevesebb cucc is elég lesz. Ruhából is, játékból is, kb mindenből. Még szerencse, hogy az új autóval mentünk, mert a régibe semmi nem fért volna. Mármint abból, amit vittünk. Ami ebből kellett, az mind befért volna :D

Harmadszor pedig amit utólag kicsit bánok is, az az hogy nem úgy csináltuk a kaja dolgot, ahogy a korábbi nyaralásaink alkalmával kettesben Zolival. Kb majdnem mindig étteremben kellett volna kajálnunk, és nem szórakozni az apartmanban. Reggel sem, délben sem és este sem. Láthatóan Robi is tökre élvezte, amikor a pincér bácsi jött-ment körülöttünk, türelmes is volt, ügyesen is evett, úgyhogy legközelebb ehhez tartjuk magunkat.

És a ráadás: soha többet nem megyünk turnusváltáskor, szombaton Horvátországba! 3 és fél óra utazás helyett több mint 7 órába telt odaérni a dugók miatt...

Azért, hogy pozitívumot is mondjak: a hely gyönyörű volt, irtó jól esett sokat úszkálni és snorkelezni a tengerben, imádtam a grillezett kalamárit mángoldos krumplival, és büszke vagyok Robira, mert nagyon ügyesen alkalmazkodott az ottani körülményekhez. Na és persze önmagában a tény is feldob, hogy eljutottunk egy igazi családi vakációra, ráadásul egy hetet töltöttünk el így együtt, ami látom rajtuk, és érzem magamon is, hogy mindenkinek jót tett összetartozásilag, nagyon szükségünk volt már egy kis kikapcsolódásra.

Most meg már újra itthon nyomjuk a napi rutint, csak ma 7 adag mosást lőttem el... :)

újdonság nyaralás mosolygunk

2015\07\07

Sziporka 3.

"Jó" szokása, hogy nem csak simán rohangál a lakásban, hanem hív, hogy menj vele. Mindig. Ha csak odafut, akkor is. És akkor is, ha utána rögtön visszarohan :D 

Na ma (is) 100-szor elhívott egyik helyről a másikra, mentem is lelkesen vele, de a 101. alkalomnál mondtam neki, hogy "Robi drágám, tudod mondtam, hogy fáj a hasam, nem esik jól, nem bírok össze-vissza rohangálni". Erre a gyerek teljes komolysággal (mitnemérteszezen-fejjel): "anya, gyere sétálva" :DDD

gyerekszáj hétköznapok mosolygunk

2015\07\07

Sziporka 2.

Mostanában (valószínűleg a nagy meleg miatt) Robi délután nem igazán akar/bír aludni. Elvan az ágyában, de nem alszik. Duruzsol, fetreng, magyaráz, forgolódik, aztán megunja, és odahív. Első alkalommal még szigorúbb akartam (és próbáltam is) lenni, de már akkor is beláttam, hogy úgysem működik, így inkább viccesre vettem a figurát. Nem tudom, hogy mennyire volt jó ötlet, azóta a gyerekem palira akar venni :) Na jó, természetesen nincs ebben semmi rossz szándék, csak ő is mókázik. Többször megcsinálta, hogy már unatkozott, behívott, és megpróbálta beadni nekem, hogy ő aludt, és most ébredt, még azt is elmondta, hogy autósat álmodott, miközben nyilvánvalóan be sem csukta a szemét, ráadásul végig hangosan magyarázott és zörgött :D ...még csak 2 és fél éves, mi lesz még itt!!! :D Többször szembesítettem vele őt is, hogy van ám fülem, hallottam, hogy beszélt folyamatosan :) Ezen meg mindig jót vigyorgott :)

Na ma ugyanez lejátszódott azzal a különbséggel, hogy az unalom fázisánál nem szólt, hanem egyszerűen kimászott az ágy mellé játszani :D Egy darabig távolról lestem, és vihogtam, majd nagy komolyan csípőre tett kézzel megjelentem, hogy

- na te meg miért is nem alszol?

Biztos ő is érezte, hogy "anyám majd' megpukkad a röhögéstől", mert a következő beszélgetés zajlott le :D 

  • én: Miért nem alszol?
  • R: "Lobi aludt"
  • én: Nem aludtál, hallottalak.
  • R: "Dumáltál"
  • én: (felhorkanok a röhögéstől :D)
  • R: "Lobi aludt. Anya válaszol"
  • én: Mit válaszolok?
  • R: "Anya válaszol, utána birkózunk" 
  • én: (nagyon röhögök :D) Szóval miért nem aludtál?
  • R: "Azért nem, mert Lobi játszik" (imádni valóan őszinte :) )
  • én: Na jó, birkózunk, de először igyál légy szíves, mert nagyon meleg van.
  • R: "Anyának igaza van" (és elszaladt a kulacsáért inni :D)

Kéééééész vagyok tőle, annnnnyira szeretem!!! :)))

játék gyerekszáj hétköznapok mosolygunk

2015\07\07

Sziporka 1.

Ma Robi egészen konkrétan sziporkázott, alig győztem kapkodni a fejemet, cukibbnál cukibb mondások, okosabbnál okosabb megállapítások hagyták el a száját :) Megjegyezni persze nyilván nem sikerült mindet, de próbálok legalább párat megörökíteni itt emlékül. 

A fenti képen például az ő saját építménye látszódik, amit így jellemzett: "Lobi építette. Ez hörcsög terem." (Én értetlenkedtem egy sort, mire ő elmagyarázta, hogy mikor és hogyan járt ő már ott velem, és kiderült, hogy a megfejtés valójában a Hősök tere :DDD

gyerekszáj hétköznapok mosolygunk

2015\06\01

Soha rosszabb hét/hó elejét...!!!

Ezt a napot (is) jól megjegyezzük, fontos dátum a mai. 

Robi letette a cumit. Egyelőre véglegesnek tűnik a dolog, de nem merem elkiabálni azért. A délutáni alvás már a szopóka nélkül ment, sőt most, az esti lefekvéshez sem kereste! Pedig most este még a haját is megmostuk, ami neki külön tortúra, mert nagyon fél tőle. És utána mégsem kérte a cumit! ANNYIRA büszke vagyok rá!!! 

Az ötlet egyébként nem hirtelen jött tőlem. Már egy ideje nem néztem jó szemmel, hogy állandóan az ágyában lebzsel - ugyanis csak ott cumizhatott, meg mamákhoz utazás közben az autóban. Na és emiatt a kis rafkós kisördög tényleg egyfolytában bekucorodott az ágyba, és nyammogott a cumin. Úgyhogy ma egy irtó szerencsésen elkapott pillanatában megbeszélte Zozó Malaccal (alvós kishaver - magyar hangja: én :D ), hogy akkor ő most cumi nélkül fog aludni.

Ami ez után következett, azt magam sem akartam elhinni szinte.

Egyrészt simán belement, csak annyit kért, hogy feküdjek be mellé kicsit az ágyba!!! (60x120 cm-es rácsos ágy rács nélkül az egyik oldalon :DDD ) El lehet képzelni, hogy mennyire fértünk el, de megtettem a kedvéért, hiszen ez semmiség a cumiért cserébe. Plusz ő gyakorlatilag magától sosem akar velünk aludni, tehát a kérés jelen esetben visszautasíthatatlan volt!

Másrészt miután én pár perc közös pihi után kijöttem az ágyából, ő szó és panasz nélkül odabújt az alvós állatokhoz, becsukta a szemét, és elaludt. Én meg tátott szájjal lestem, hogy "komolyan, ennyi?" :)

A délutánitól még tényleg nem gondoltam, hogy akkor teljes a siker, de így az esti alvás sikerén is felbuzdulva már merek reménykedni :) Talán érthető, hogy miért is vagyok halálosan büszke :)

A cumin kívül pedig a másik, ami miatt fontos dátum a mai: Robinak ma heverője lett... Felavatni majd csak 2 nap múlva tudjuk, addig a matracnak ki kell egyenesednie, de akkor is itt van, összeszereltük, és várja, hogy ez a nagyfiú birtokba vegye... Én meg majdnem elbőgtem magam, mert ettől végképp azt éreztem, hogy ROHAN az idő... Most született, és már se cumi, se rácsos kiságy... Egyik szemem sír, a másik nevet... :)

alvás újdonság hétköznapok mosolygunk attrakció