Pozitív vagy negatív? Ez itt a kérdés!


2017\01\04

Összegzés

Pont 1 éve, hogy Robi elkezdett oviba járni, igaz akkor még csak a beszoktatásos 2 hét kezdődött, azon a napon kezdtem el én is visszaszokni a munkába...

More:

ünnep fejlődés ovi elmélkedés rólam Sziszamisza

2014\12\18

Szája

Tegnap megnyugodtak a kedélyek, helyreállt a világ rendje. Még az is kiderült, hogy mi volt az oka a korábbi nyűginek. Megláttam ugyanis, hogy kibújt a 17. fogacska, és immár csak 3 van hátra. 

Ma már újra együtt főztünk, együtt játszottunk, alvás helyett nem jött ki folyton a szobájából. A délutáni szundinál ráadásul irtó cuki volt! Az ágyból kimászott még elalvás előtt, topogott körbe-körbe, eltávolodott pár lépést, visszafordult, aztán vissza is gömbölyödött az alvós állatai mellé, sőt még megpróbált betakarózni is :))) Ezt még eljátszotta vagy 5-ször, de aztán végleg bekuckózott, és elaludt.

Na aztán délután volt némi fennakadás a rendszerben. Szaladgálás közben elcsúszott ugyanis a parkettán, és elég csúnyán szétharapta a száját. Volt hatalmas üvöltés, ömlött a vér, mindketten megijedtünk rendesen. Még arra is gondoltam, hogy be kéne vinni az ügyeletre, főleg amikor letörölgetve a vért megláttam a szája alatt AZT a sebet. Nekem azért is volt ez sokkoló, mert Robi ugye elég óvatos kisfickó, és 2 év alatt eddig soha de soha nem történt semmi olyan, ami kiütötte volna a biztosítékot. Na ez most olyan volt. Szerencsére hamar megnyugodtunk, ő is hamar abbahagyta a sírást, utána pedig már vígan ugrált a kanapén hangosan hahotázva, szóval nem hiszem, hogy bármi baja lenne, plusz enni is bírt panasz és fájdalom nélkül. Betadine-nal lefertőtlenítettük a külső sebet, nagyjából ennyit tudtunk tenni, kb az orvos is ennyit tenne. Össze nem fogják varrni úgysem, át nem harapta azért teljesen szerencsére a száját. A seb helye szerintem meg fog maradni, de egy vagány kissrácnak ez akár szexepilje is lehet majd :)

fejlődés bibi attrakció

2014\10\27

Mondja, mondja :)

Mindent mond. Amikor ezt neki megjegyzem, akkor elismétli, hogy mindent, vigyorog és bólogat :)

Ma délelőtt elkérte a cumit, hogy aludni akar (ahapersze...), aztán már az ágyában fekve azt kezdte hajtogatni, hogy "jön, jön..". Én meg kérdeztem, hogy kicsoda, erre ő azt felelte, hogy "jön... anya... simo..." :)))) Én persze elérzékenyülve vágtattam oda, hogy megsimogassam, mert hát nem csak mond dolgokat, hanem azt hiszem elkezdett összefüggően beszélni, ráadásul rögtön egy ilyen aranyos mondattal indított - ennek képtelenség ellenállni, az biztos :)

gyerekszáj újdonság fejlődés mosolygunk

2014\10\07

Státusz

Szóval most vasárnap lesz 22 hónapos, azaz 2 hónap van hátra a 2. szülinapjáig :) 16 foga van, tehát már csak a hátsó 4 őrlő hiányzik, bár a doktornő szerint a bal felső már mintha jönne kifelé... Még mindig csak 12 kg, de már felülről súrolja (12,5), "4+"-os a pelusa, 92-es ruhákat hord, de már van 1-2 nagyobb is a szekrényben. A lába 22-es, és ügyesen szalad vele. Szeret táncizni, imád könyveket olvasni - lehetőleg valakinek az ölében ülve, mostanában kezdte el érdekelni a formabedobó, és egyre szociálisabb. Tomi nagybátyjával és az unokaöccsével most épp nem tud betelni, folyton őket emlegeti. A metrózásról írtam, az is friss érdeklődés, ja és a kismotorral való száguldás is ilyen :) Önállóan eszik, mindent eszik (kikéri magának, ha segíteni akarunk), kanállal is - bár elég disznó módon egyelőre :) Az etetőszék már nem pálya neki, ritkán hagyja csak, hogy beleültessük, csakis felnőtt székről akar enni, úgy mint mi. Na ettől még nagyobb a disznóól :) Az innivaló szerencsére neki gyakorlatilag csak a víz, nagy ritkán rákíván 1-2 korty tejre vagy házi kakaóra, de semmi más.

Nagyon szeret heverészni, odabújni a plüss állataihoz, fekve autókat gurigatni, de szívesen birkózik is velünk és nagyokat kacag közben, reggelente szinte rögtön azzal kezdi, hogy ki akar menni az utcára, kiabálja, hogy "KIIIIII!!!", szóval igazából mindent szeret, kint és bent is.

Az új védőnőnk 2 hete kb megkérdezte, hogy hány szóból áll a szókincse, erre én akkor még tipplni sem tudtam. Magamban 50-et mondtam volna, épp ezért felbuzdultam, és elkezdtem összeírni. 203-ig jutottam... Utána pedig pár napon belül úgy döntöttem, hogy nem számolom tovább, mert hirtelen és robbanásszerűen megugrott az aktívan használt szavak száma, szinte az az érzésem, hogy mindent tud. Amit meg nem, azt is 1-2 elmondás után már keni-vágja. Mondatokat még nem mond, szókapcsolatokat is csak nagyon ritkán, de mindig megérteti magát szavakkal, ráadásul idegenek is értik többnyire, amit mond. Tudja egy csomó fűszer nevét, meg is ismeri őket, szeret velük játszani, nézegetni, szagolgatni őket, ami veszélytelen, azt néha meg is kóstolhatja. Ami pedig a legeslegdöbbenetesebb ezzel a beszéd dologgal kapcsolatban, hogy az autómárkákat mennyire ismeri. Nem egyszerűen a jeleket, hanem az utcán felismer majdnem minden típusú autót, még akár oldalról is!!!! Ez nem vicc, nem nagyzolás, nem túlzás, hanem tény. Sorolja, mondja őket, te meg csak lesel, hogy honnan tudja???!!! Ja, és kb tévedhetetlen ebben. Ha ő azt mondja, hogy márpedig lát egy Volvo-t, vagy egy Nissan-t, akkor ne kérdőjelezd meg, hogy igaza van-e, mert lefogadhatod, hogy igen...! :)

Még az jutott eszembe a beszéd kapcsán, hogy már komplett kívánságműsort tartunk folyamatosan, mert nem ám csak úgy éneklek valamit, ami eszembe jut, hanem majd ő megmondja, hogy mi legyen az :) Így derült ki az is, hogy igazából ő is tud már egy csomó dalt és verset, csak még nem mondja, jobban szereti hallgatni. Volt, hogy pl nem énekeltem el csak 1 versszakot, erre ő mondta, hogy hogyan folytatódik...! Teljesen leesett az állam! És tudta tovább is, amikor újra kipróbáltam. Kedvencei most a Süsü, a Mézga család, a Háp-háp-háp jönnek a kacsák, a Gomba-gomba-gomba, a Csip-csip-csóka, és a Cini-cini muzsika. De főleg az első kettő :)))

Egyszerre ennyi jutott hirtelen eszembe :)

újdonság fejlődés mosolygunk attrakció

2014\05\18

Jár

Beköszöntött a május, az öcsém 30 éves lett (utólag is még egyszer boldogságosat neki :) ), a fiam pedig járni kezdett kb ugyanazon a napon (nem egészen 17 hónapos korában). Sokáig váratott magára az önálló elindulással, de megszoktuk már tőle, hogy nagyon biztonsági játékos, és mindent már csak akkor tesz meg, amikor teljesen biztos a dologban. Ennek megfelelően viszont aztán pár nap alatt tökélyre vitte a járás művészetét, már szinte szalad, ráadásul nagyon ügyesen, magabiztosan és stabilan. Esést kb csak akkor produkál, ha valami túl nagy dolgot megpróbál átlépni, és elbotlik benne, vagy sietségében megcsúszik a zoknija a padlón. Ez utóbbi viszont elég ritka, mert akkorákat tud menteni, hogy én már előre fogom a fejemet, de nem történik mégsem baj :)

Nagyjából a járással egy időben átállt a gyermek a napi 1 alvásra is (kivéve front ÉS koránkelés kombó idején). Ez is elég zökkenőmentesen zajlott szerencsére. Pontosabban annyi történt, hogy egyik nap az istenért nem akart álmosodni, hát vártam-vártam. Ebéd utánra már kiütötte magát, de nem akart az ágyában aludni, így a hálóba vittem, és együtt ledőltünk a franciaágyra - mintegy 2 órás alvás erejéig :) Azóta ez így kb be is állt (1-től 3-ig szunya), és nincs ellenemre, sőt. Napközben együtt szundítani egyet a nagy, bújós fiammal - nincs is ennél jobb :) Kicsit aggódtam, hogy majd ezután nem akar a saját ágyában aludni napközben, de nem így lett. Múltkor sütit sütöttem, őt viszont le kellett tenni. Simán elaludt egyedül is. Összességében (még mindig, mint mindig :) ) most is nagyon büszke vagyok rá, és imádom :)))

Az én eltűnésem a blogszférából mindeközben elég prózai okokra vezethető vissza. Leginkább is arra, hogy megpróbálok Robival minél többet a szabadban lenni, ha már egyszer jó az idő. Persze nem az e heti ciklonos özönvízszerű esőkre és szélre gondolok. Viszont előtte rengeteget sétáltunk a Margitszigeten. Sőt a járást megelőző babakocsi-tolást is ott kezdtük el Robival. A nagyrétet oda-vissza rögtön első alkalommal körbesétálta egyedül a kocsit tolva, teljesen fáradhatatlanul nyomta, és kikérte magának, amikor be akartam ültetni a járgányába, mondván, hogy biztos kipurcant. Hát nem :) Na szóval hosszú órákra "kiköltöztünk" tulajdonképpen a szigetre lazsálni, piknikezni, mindezt többször is. Volt, hogy fél 3kor indultunk ki, és este 7kor Zoli jött értünk bringával. Robit akkor ő hozta haza gyerekülésben. Jövő hétre nyarat ígértek, úgyhogy már nagyon várjuk a hasonló délutánokat :)

A kalandok egyébként sosem fogynak el :)

Tegnap Vapianoban voltunk vele 3asban vacsorázni, ami nagyon tetszett neki is, és nekünk is. Egyelőre ennyit pont kibír anélkül, hogy zavarná bármi, vagy unatkozna, esetleg sírna. Egy hosszabb, rendelős-felszolgálós éttermi látogatásra még nem áll készen, de egy 17 hónapostól ez nem is elvárható, mi sem erőltetjük. 

Ma pedig úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk nagyfiúsítani az ágyát, és leszereltük a rácsot az egyik oldalról. Egyelőre nagyon tetszik neki, de az igazi teszt majd éjjel, illetve reggel lesz, amikor altatjuk, vagy amikor ébred. Kíváncsian várom az eredményt... :) 

hétvége egészség újdonság fejlődés hétköznapok elmélkedés mosolygunk attrakció

2014\04\16

16

16 hónapos lett szombaton az én nagy fiam.

Másnap túlestünk az első hajvágásán is, amit hősiesen viselt, most pedig tündérien vagány az új frizurájával. A napokban elkezdte használni a rajzeszközeit is, ceruzával és zsírkrétával is alkot már. Szintén pár napja előbukkant a 12. foga is, úgyhogy már jól meg tud rágni mindent - MINDENT :)

Önállóan még mindig csak 5-6 lépésnyit sétál, látszik rajta, hogy még mindig nem érzi kellően biztosnak a járástudását ehhez, de ha kézenfogjuk, akkor akármeddig képes eltipegni a lakásban, teszi mindezt ráadásul hatalmas kacajok közepette :)

Továbbra is imádnivaló, egyre huncutabb, egyre inkább "szerepel", szórakoztat, produkálja magát a kedvünkért, azért, mert látja, hogy tetszik nekünk.

Rengeteget beszél, úgy értem, hogy sok mindent megnevez már, még több mindent ért. Kb 30-as nagyságrendű most azon szavak száma, amit stabilan és egyértelműen használ, számunkra érthetően mond, és erre még rájönnek a hangutánzók (pl. hamm, bumm, tik-tak), és az állathangok is. Utóbbiból is hihetetlen, hogy mennyit tud, legalább 10-et abból is.

Okos, ügyes, és persze gyönyörű is. 

Én meg elfogult :)

újdonság fejlődés mosolygunk attrakció

2013\12\10

Áll. Nem is. Mászik. Fel. :)

Kicsit lemaradásban vagyok beszámolóilag a nagy betegeskedés(eink) miatt.

Az a helyzet, hogy vasárnap este, 4 nappal az 1. szülinapja előtt Robi végre felállt :))) Tette ezt a kanapé mellett, hogy leszedhesse az oda felpakolt hívogató játékait. Azóta nagyban gyakorol, és másfél nap leforgása alatt eljutott odáig, hogy ma már fel is mászott önállóan a kanapéra, mert a legbelül lévő cumit másképp nem érte el :) Tündérem, hogy örült neki, amikor sikerült :)

Meg is állapítottam, hogy ha ilyen ütemben fejlődik, akkor jövő héten szerintem szörfözne is, ha nem lenne ilyen hideg téli idő :)

újdonság fejlődés elmélkedés mosolygunk attrakció

2013\10\17

Ügyeském :)

Úgy látszik, hogy Robira nagy hatással van a skype, megint a Mamával való beszélgetés közben döntött úgy, hogy megpróbál felülni. És ezúttal sikerült is neki :))))) Olyan csoda ügyesen csinálta: hasalásból oldalt fekvésbe fordult, aztán pedig a kezeivel feltolta magát. Teljesen elérzékenyültem - szerintem anyu is :) Tapsikoltam, és persze természetesen a könnyeim is kicsordultak örömömben :)

Ja és elkezdett beszélni is a maga módján, de egész felismerhetően. Mit nekünk első szónak anya vagy apa vagy hasonló, a lámpa az nagy királyság, na meg a autó is :))) Megzabálom, annnnnnnyira cuki! :)

fejlődés nagyszülők mosolygunk attrakció

2013\10\16

Csodás csatatér :)

Ez az amivé fél óra alatt vált a nappalink és a konyhánk ma, most hogy Robi már a maga útját járja végre, és saját kénye-kedve szerint fedez fel minden zugot :) Egyszerűen fantasztikus látni, ahogy belakja az egész lakást. Komoly meghatódást vált ki az a jelenet is belőlünk, ahogyan félig a konyhaasztal és félig az egyik szék alatt fetreng hanyatt fekvésben, miközben vizslatja a szék alsó csavarjait. Teszi mindezt láblengetések, hatalmas csujogatások és babamonológok közepette :) Egyszerűen imádom, hiszen egyszerűen szinte elviselhetetlenül édes! :)

Rengetegen mondták, hogy amint elindul, akkor vége a jó világnak, de csak ismételni tudom önmagamat: én speciel alig vártam ezt az időszakot. És úgy érzem, hogy magunkkal kapcsolatban nekem lett igazam, tényleg csuda jó :)

Ma volt először, hogy a konyha részre is bemerészkedett utánam, de nagyon rövid idő alatt már otthonosan érezte magát, az alsó fiókok nyitogatása pont testhez álló feladat lett számára, gyorsan rájött, hogy neki ez tetszik. Aztán gyorsan megvolt az első ujjbeszorulós-ordítós történet is, amint rácsukta a kis mancsára a "spájz-szekrényünk" ajtaját. Szerencsére hamar megvigasztalódott, és ment tovább a móka. Sőt, még fokozódott is, amint Zoli hazaért, mert utána már vele együtt lehetett a padlón henteregni :)

De jó is ez! :)

fejlődés hétköznapok mosolygunk attrakció