... történt az utóbbi időben, hogy hirtelen azt sem tudom, hogy hol kezdjem. Vagy, hogy egyáltalán írjak-e mindenről. Valószínűleg nem fogok. Ez a hátránya annak, ha nyilvános blogot vezet az ember: nem mer mindent megörökíteni. Régen spirál füzetbe írtam naplót, na az tényleg bizalmasom volt, bármit elmondhattam neki, nem kritizált, viszont mindent meghallgatott, és utólag is jó visszaolvasni. Csak tollal írni sokkal lassabb volt, mint így most gépelni.

Na mindegy. Ez csak rizsa. Azért is nem írtam, mert alapvetően ez a blog Robiról szól, pontosabban arról, hogy milyen a családunk élete vele kiegészülve.

De mióta a freeblog bemondta az unalmast, azóta nem tudtam leírni sehova az én dolgaimat, az én "külön" életemet, mármint azokat a gondolatokat, amiket Sziszamisza-freebloggerinaként lejegyeztem (volna) ott. Szóval azt hiszem, hogy ez most kicsit mérföldkő lesz itt, és innentől jobban összemosódik majd az egész, a Kishangleányosdi Robival, és a Sziszamiszásdi velem. Majd az ilyen posztokat legfeljebb Sziszamisza címkével (is) illetem.