Pozitív vagy negatív? Ez itt a kérdés!


2014\03\26

Walter Mitty

Ez volt az a film, amire azt mondtam, hogy na én ezt biztosan nem fogom megnézni. Aztán nem így alakult, tegnap este mégis sort kerítettem rá, és azt kell mondjam, hogy nagyon jól tettem :)

Nem végig azt a tipikus szerencsétlenkedő Ben Stiller fazont láttam végre, amit korábban szinte mindig, és ami eredetileg visszatartott ettől a filmtől.

Jó volt, tetszett, köszi :) Ajánlom mindenkinek.

walter_mitty_titkos_elete-poszter-04.jpg

 

 

film mosolygunk Sziszamisza

2013\10\30

Sírós

10 hónapos baba reakciója arra, amit/ahogy az anyukája énekel neki.

Én eddig 4-szer néztem meg, és 4-szer bőgtem el magam.

(Egyébként így a sokadik visszanézés után már inkább kissé ijedtnek tűnik a gyermek. Nem az anyukája éneklésétől, hanem esetleg szomorú arcot vág közben a mami, és ezt tükrözi talán a baba arca is. Nem tudom.)

film

2013\10\16

4D után - a filmről (Gravity)

Na akkor túl is vagyok életem első 4D moziélményén. Próbálok nem lelőni semmiféle poént az írásomban. Azt gondolom nagyjából mindenki tudja, hogy annyival tud többet, mint a térhatású 3D, hogy itt a különféle effektek (szél, füst, rázkódás) is mind megjelennek a teremben, mintha nem nézője, hanem résztvevője lennél a filmnek.

Gravity.jpgMondjuk előre röhögtünk, hogy a jegyár felét legalább kérjük vissza, mert hacsak nem lebegni fogunk a teremben, akkor ott kezdődik, hogy egy űrben játszódó filmben eleve ugye nincs gravitáció, nincsenek hangok, nincs tűz, nincs szél, nincs vízpermet stb :)

3D-n már voltam, tetszett is, bár a gyorsan mozgó jeleneteknél ott is megfájdult a fejem kicsit, tehát erre itt is számítottam. Ez nem az epilepszia miatt van, hanem mert elvileg nehéz követni ilyenkor, hogy hol is van a fókusz épp az előtted zajló képsorokon, hiszen nem mindegy, hogy hova nézel, nem a vászonra kell koncentrálni, hanem kvázi meg kell keresni, hogy a film készítői mire akarják épp ráirányítani a figyelmedet. Na és ez egy sebesen száguldó képsorban elég körülményes - nekem legalább is.

Szóval a fejfájásra igen, de amire nem voltam felkészülve, az az hogy a térhatás mellett még milyen érzés lesz, ha rángatják alattam a széket. Őszintén szólva erről én csak csupa rosszat tudok mondani. Egyrészt olyan érzés volt, mint amikor vitorláson ülök a szezon elején, és először enyhe hányingerem van. Másrészt zavaró is volt - eléggé. És hogy miért? Mert megfigyelésem szerint a székek mozgása igen ritkán volt köszönőviszonyban azzal, hogy a történetben épp mi játszódott... Hol a szereplő szemszögének megfelelő rázkódás volt, hol a kamerának megfelelő, és igen, volt olyan is, hogy nem értettem, hogy akkor most mi...? Na meg az, hogy látsz a képen messziről egy űrhajót, ami épp fordul erre-arra, mittomén, látod, hogy manőverezik, és levegőt fújnak az arcodba a teremben??? Hát de ilyen nincs az űrben helló! Igen, persze tudom, túlfanyalgom az egészet.

Mondjuk ez nem igaz, mert maga a film viszonylag jó volt, szépek voltak a képek meg minden, csak nekem ez a 4. dimenzió már túlzás volt. Pontosabban szerintem ilyen szinten csak arra volt jó, hogy plusz pénzt kérjenek érte, de nem érte meg az árát, mert profibban is meg lehetne csinálni - mondom én, a laikus.

Egyébként meg volt a filmben szinte minden: nevettem, izgultam, meghatódtam, szurkoltam, bőgtem, megkönnyebbültem :)

Végkövetkeztetés: nem mondom, hogy 4D-re soha többet, de nem is nagyon fogom kergetni a lehetőséget. Megállok a 3D-nél, de megelégszem az itthoni tv-vel is.

film elmélkedés Sziszamisza