Nagyon régóta tervezem már, hogy megírom a tapasztalataimat a saját etetőszékünkkel, csak hogy soha többet ne essek ugyanezekbe a hibákba... Vagy hogy mások is okulhassanak esetleg.

Robi 4 hónapos már elmúlt kicsivel, amikor ezt a széket megvettük, és mivel még nem tudott rendesen ülni, ezért nálam az alapvető szempont az volt, hogy dönthető legyen a háttámla. Azon kívül jó lenne, ha mondjuk még össze is tudnánk valamennyire csukni. Kb más elképzelésem nem volt. A választék ehhez képest túl széles volt, az árak persze jó magasak...

Az eladó hölgy kínálgatott mindenfélét, de persze először nem akarta meghallani, hogy az én fiamnak KELL a dönthető háttámla, hiszen még nincs 6 hónapos. Egyre csak mutogatta a csillibbnél villibb (drága) példányokat.

Na végül az akciós soron ott volt ez, amit aztán meg is vettünk. Aszondjahogy: ennek még dupla tálcája is van, mert csak le kell kapni a felsőt és gyorsan letörölni, HA össze koszolódik VÉLETLENÜL. Nos az eddigi tapasztalataim szerint (főleg mióta Robi tud ülni), nincs ilyen, hogy HA és VÉLETLENÜL. Olyan van, hogy a tálca (nem csak az...) tuti biztos, hogy minden evésnél kajás lesz... Ez persze nem baj, csak mondom, mint tényt :) Szóval a gond inkább ott kezdődik, hogy mivel az etetőszék naggggyon okos tervezője NEM tett rögzítő pöcköt a felső tálcára, így nem csak én tudom azt leszedni, hanem természetesen Robi is. Tippelni lehet, hogy melyikünk szokott ebből sportot űzni. És nyilván kaja közben. Miközben ott a teli tányér a tálcán... :))) Szóval finoman szólva szidni szoktam azt, aki kitalálta ilyen formán ezt a rendszert. Ez a tipikusan dupla munka, fele élvezet, mert itt biztosan 2 tálcát kell elmosogatni.

Az már szinte mellékes, hogy a tálca maga viszonylag keskeny, szóval egy rendes babatányér alig fér el rajta, de játékszörnyet, meg szív alakú(!!!) pohártartót azt muszáj volt rátenni, persze.

Összességében én azt mondom, hogy ilyet vagy hasonlót ne vegyetek (a miénk Bertoni).

És akkor íme a tálca: