Pozitív vagy negatív? Ez itt a kérdés!

2015\10\07

Gyerekszemmel :)

Az egyik legjobb dolog, ha gyerkőccel sétálsz, utazol, játszol, vagy csinálsz bármit, hogy szinte kötelező az ő szemével szemlélned a világot, ami aztán csodás (újra)felfedezéseket eredményezhet :)

Elgondolkodni, hogy miért állt el hirtelen az eső, rájönni, hogy milyen gyönyörű a szivárvány a nappali szőnyegén, csodálni, hogy a labda gyorsan pattog és közben fura, vicces hangot ad, álmélkodni mindenféle műszaki gépen, megoldáson...

A mai szájtátás a délelőtti séta közben volt esedékes. A közeli autókereskedés előtt egy kamion parkolt. Ez önmagában még nem (akkora) dolog, de csak mert Robi szerencséjére két kamionos családtaggal is rendelkezik :) Ez viszont egy autószállító kamion volt, amit épp ott az orrunk előtt "rakodtak fel", azaz parkoltak fel rá a személyautókkal és rögzítették őket. A kamion sofőrje csinált mindent, ráadásul elég profin. Mármint a parkolás részre értem: úgy tolatott fel az alsó szintre, hogy abban semmi teketória nem volt, pikkpakk betájolta az autót, aztán csak lestünk, már fent is volt! No meg aztán ahogy igazította a platót, mindenféle szerkentyűkkel, joystick-okkal... Hű, ez nekem is elég újdonság volt, nem is tudom melyikünk bambult nagyobb átéléssel :))) 

hétköznapok mosolygunk Fotó

2015\10\05

Olvasmányok

A szeptember hónapom leginkább is az olvasás jegyében telt. Amióta megvan az e-book olvasóm, azóta végre tényleg falhatom a könyveket, nincs fizikai korlát. Sem a könyvtárba járás kényszere, sem az esetlegesen megvásárolt könyvek tárolásának problémája nem feszélyez, egyszerűen csak olvasok. Ez is olyan nálam, mint minden, amire rákattanok: ha elkap a gépszíj, akkor nincs megállás :)

10, azaz tíz könyvet olvastam el bő egy hónap alatt. Döbbenetesen nagy számot fogok mondani, legalábbis nekem leesett az állam, amikor az imént összesítettem: ez 4688 oldalt jelent...!!! Oké, ebben benne van az összes tartalomjegyzék, és egyéb mizériák is, de ha durván kerekítek lefelé, az akkor is 4500 oldal minimum. Pedig mindeközben Robival is játszottam, sétáltunk is, kaját is főztem stb...

Na jó, akkor lássuk a listát. Látható alább, hogy nem csak simán olvasós hónap volt, hanem egyenesen sci-fi olvasós hónap. Mondjuk mindig is közel állt ez a műfaj hozzám, de most aztán csúcsra járattam :) Szóval olvasási sorrendben:

Andy Weir: A marsi (346 oldal)
Robert Charles Wilson: Pörgés - Pörgés trilógia 1. (489 oldal)
Robert Charles Wilson: Tengely - Pörgés trilógia 2. (275 oldal)
Robert Charles Wilson: Örvény - Pörgés trilógia 3. (461 oldal)
James Dashner: Az útvesztő (223 oldal)
James Dashner: Az útvesztő - Tűzpróba (409 oldal)
James Dashner: Az útvesztő - Halálkúra (384 oldal)
Dan Wells: Részben ember - Részlegesek 1. (748 oldal)
Dan Wells: Töredékek - Részlegesek 2. (956 oldal)
Dan Wells: Romok - Részlegesek 3. (397 oldal)

Ami pedig a tartalmukat illeti:

A marsi vezet, aztán a Részlegesek trilógia holtversenyez a Pörgés trilógiával, végül az Útvesztő az utolsó. Ez utóbbi (főleg a 3. része) elég nagy csalódás volt anélkül, hogy történetet mesélnék. Viszont a Részlegeseket olvasva azon gondolkodtam, hogy vajon ebből még hogyhogy nem készül a film? Aztán a cselekményt és a sztori finomságait, megoldásait végiggondolva rájöttem, hogy ez (is) olvasva jobb élmény, legalábbis nekem biztosan.

hétköznapok rólam mosolygunk Sziszamisza

2015\10\01

Betegszabi

Voltam már többször is beteg, amióta Robi megszületett, de csak egyszer voltam olyan rosszul, hogy segítséget kellett hívnom emiatt.

Ezért (is) aztán eléggé váratlanul ért kedden délután, amikor hirtelen, minden előzmény nélkül rám tört az extrém hasmenés, estére pedig a hányás is. Ja és mert Murphy él és virul, még persze, hogy meg is jött mindezek tetejébe, éljen... Éjjel alig aludtam, csak a forgolódás ment, hol a hideg rázott, hol a víz vert le. Lázam szerencsére nem volt.

Tegnap reggelre végül totálisan kimerülten ébredtem, alig éltem, így azzal kezdtem a napot, hogy Zoli anyukáját hívtam. Ő jött is vonattal, amint tudott, de a tegnapi nap nagy részét azért nekem kellett Robival lenyomnom. Ő viszonylag megértő és türelmes volt, de azért mégis csak 3 éves még, és a lényeg neki, hogy játszunk, amit én tegnap nem igazán tudtam megtenni. Bármennyire nem szeretem ezt a módszert, mégis leültettem a Duck Tv elé, ez az egyetlen tv műsor amúgy, amit néha néz, és én közben próbáltam pihenni, erőt gyűjteni. Egyébként így, hogy én mondtam neki a tv-zést, így már nem is akarta igazán :) Sőt, végül ő kapcsolta ki mondván, hogy inkább játszani szeretne! 

Este már Zoli és a mama vitték el az előre beígért fodrászhoz, ők csinálták végig a fürdetős-fektetős szeánszot, én meg lehanyatlottam az ágyba...

Ma éjjel jobban aludtam, cserébe Robi volt nyugtalan, Zoli végül át is feküdt mellé, reggelre pedig hallottuk, hogy kicsit szörcsög az orra, tüsszög, és melegebb, mint szokott lenni... A kedve jó szerencsére, de tény, hogy valamit elkapott ő is, hurrá...

Nekem még mindig szörnyen hasogat a fejem és fáj a gyomrom, de már sokkal stabilabbnak érzem az emésztésemet. A tegnapi gyakorlatilag semmi kaja (még a víz is átment rajtam ugyanis) után ma már sikerült egy fél kistányérnyi, anyósom által főzött gyógy-almakompótot két háztartási keksz kíséretében benyomnom. Ja meg némi teát. Valóságos lakoma a tegnaphoz képest :) És ma csak az a dolgom, hogy pihenjek és gyógyuljak. Azért így sokkal könnyebb ezt megoldanom, mint ha csak kettesben lennénk Robival :)

egészség rólam nagyszülők Sziszamisza