Töredelmesen bevallom, hogy egészen tegnapig én korábban soha nem készítettem császármorzsát.

Az okát nem tudnám megmondani, egyszerűen csak így alakult. Ráadásul amiket korábban ettem, na azok nem igazán nyerték el a tetszésemet, plusz sokáig tartott volna az elkészítésük. Nem úgy a Mautner Zsófi féle változaté... Ráadásul én a sütőbe betevős részt át is ugrottam, simán, hagyományosan serpenyőben végigtoltam a cuccot, és már ehettünk is. Rendszeresíteni fogom ezt a finomságot, mert mindenki rácuppant rendesen :)

Ilyen lett:

És akkor az említett M.Zs. recept:

Mindent mond. Amikor ezt neki megjegyzem, akkor elismétli, hogy mindent, vigyorog és bólogat :)

Ma délelőtt elkérte a cumit, hogy aludni akar (ahapersze...), aztán már az ágyában fekve azt kezdte hajtogatni, hogy "jön, jön..". Én meg kérdeztem, hogy kicsoda, erre ő azt felelte, hogy "jön... anya... simo..." :)))) Én persze elérzékenyülve vágtattam oda, hogy megsimogassam, mert hát nem csak mond dolgokat, hanem azt hiszem elkezdett összefüggően beszélni, ráadásul rögtön egy ilyen aranyos mondattal indított - ennek képtelenség ellenállni, az biztos :)