Mindig nagyon aggódom érte, amikor nincs velem, de most valamiért különösen. Pedig tudom, hogy ügyes nagyfiú, vigyáz magára, és mégis. Ez a felfokozottság biztosan összefügg azzal, hogy most már van egy kissrácunk is, akinek még sokkal nagyobb szüksége van rá, mint nekem, hiszen neki ő az apukája.

Mi Robival most 2 hétig Zoli szüleinél nyaralunk, ezért van ez a külön-állapot. Rosszabbul viselem, mint gondoltam, arra pedig nem is számítottam, hogy a gyermek mennyire nagyon keresni fogja őt... És ettől csak még nehezebb. Elvileg pihenni jöttünk, és én mégsem tudok ellazulni...

Eltelt 6 hónap, máris fél éves ez a nagyfiú, ez az aranyhajú, apa és anya kedvence kis tündér :)

Sok boldogságot neki :)

Tegnap volt a 6 hónapos státuszfelmérés a dokinál Robinak. Nagyjából mindenre volt tippünk, hogy mit fognak mondani, mert azért úgy kb-ra itthon is lemérjük. Hossza előzetes tipp alapján kb 70 cm, súlya kb 7,5 kg ruhástól, azaz 7,2 meztelenül. Ez utóbbi elég elnagyolt becslés volt, mert magammal együtt mértem a szobai mérlegen, az meg annyiszor mutat mást, ahányszor ráállok :)

A valós adatok kicsit megleptek. Nem is a hossz (68 cm), hanem a súly. Meztelenül 7700 g, azaz ruhástól már 8 kg, nem hiába érzem nehéznek :)

Aztán meg megállapította a dokinéni, hogy a gyerekemnek túl nagy a feje... Nagyobb mint a mellkasa, és nagyobb mint az átlag. Még azt is megkérdezte, hogy voltunk-e neurológusnál vele... Ezzel a kérdéssel totál kiborított, ha eddig sikerült egy ideje semmin nem paráznom, na most rám hozta a frászt. Persze semmi konkrétumot nem árult el, hogy mire utalhatna, ha tényleg baja lenne, de azért épp elég volt megpendítenie a neurológust... Váááá....