Úgy látszik, hogy Robira nagy hatással van a skype, megint a Mamával való beszélgetés közben döntött úgy, hogy megpróbál felülni. És ezúttal sikerült is neki :))))) Olyan csoda ügyesen csinálta: hasalásból oldalt fekvésbe fordult, aztán pedig a kezeivel feltolta magát. Teljesen elérzékenyültem - szerintem anyu is :) Tapsikoltam, és persze természetesen a könnyeim is kicsordultak örömömben :)

Ja és elkezdett beszélni is a maga módján, de egész felismerhetően. Mit nekünk első szónak anya vagy apa vagy hasonló, a lámpa az nagy királyság, na meg a autó is :))) Megzabálom, annnnnnnyira cuki! :)

Ez az amivé fél óra alatt vált a nappalink és a konyhánk ma, most hogy Robi már a maga útját járja végre, és saját kénye-kedve szerint fedez fel minden zugot :) Egyszerűen fantasztikus látni, ahogy belakja az egész lakást. Komoly meghatódást vált ki az a jelenet is belőlünk, ahogyan félig a konyhaasztal és félig az egyik szék alatt fetreng hanyatt fekvésben, miközben vizslatja a szék alsó csavarjait. Teszi mindezt láblengetések, hatalmas csujogatások és babamonológok közepette :) Egyszerűen imádom, hiszen egyszerűen szinte elviselhetetlenül édes! :)

Rengetegen mondták, hogy amint elindul, akkor vége a jó világnak, de csak ismételni tudom önmagamat: én speciel alig vártam ezt az időszakot. És úgy érzem, hogy magunkkal kapcsolatban nekem lett igazam, tényleg csuda jó :)

Ma volt először, hogy a konyha részre is bemerészkedett utánam, de nagyon rövid idő alatt már otthonosan érezte magát, az alsó fiókok nyitogatása pont testhez álló feladat lett számára, gyorsan rájött, hogy neki ez tetszik. Aztán gyorsan megvolt az első ujjbeszorulós-ordítós történet is, amint rácsukta a kis mancsára a "spájz-szekrényünk" ajtaját. Szerencsére hamar megvigasztalódott, és ment tovább a móka. Sőt, még fokozódott is, amint Zoli hazaért, mert utána már vele együtt lehetett a padlón henteregni :)

De jó is ez! :)

Jajj, annyira bírom, ahogy teszek-veszek a konyhában, és Robi tüsténkedik körülöttem, felfedezi a lakást, mindent megnéz (megkóstol), közlekedik ide-oda ezzel a cuki fókázó mozgással :) Közben néha négykézlábra áll, ringatja magát, egyszer-egyszer mintha neki is lódulna a mászásnak, de többnyire még csak erősít.

A kanapén most már végképp nem hagyom egyedül, még körbe bástyázva sem, mert ma reggel is majdnem letepert róla, pedig az apja ott volt vele. De hát ha ő egyszer meg akarta nézni a ruháskosár tartalmát...? :)

Azt hiszem, hogy megvan, végre áttöréshez/mérföldkőhöz érkeztünk! Robi elkezdett kúszni és mászni! :))) Teszi mindezt egyelőre viszonylag rövid ideig, és még nem tökéletesített módon, de már ez is sokkal több, mint ami eddig volt. A kulcsa az egésznek a megfelelő motiváció. Próbáltuk eddig is, hogy elé teszünk játékokat, amit nem ér el, hogy hátha elindul értük - ahogy ezt az orvosok javasolták. Az eredmény csak az volt, hogy Robi felmérte a terepet, tökéletesen tudta, hogy mi az amit elér, mi az amit nem, és kizárólag azokért nyúlt, amik kartávolságon belül voltak. Rafkós gyerek :)

Nos a szituáció lényegében ugyanez volt tegnap este is, de tulajdonképp véletlenül jöttünk rá, hogy mi az az egyetlen dolog, amiért mégis hajlandó megerőltetni magát:

Zoli már hazaért, mindannyian a gyerekszobában ültünk a földön. A fiúk játszottak, én pedig a kimosott gyerekholmikat hajtogattam össze és pakoltam el. A kupacban ott volt Robi egyik alvómacija is (2 egyforma van vész esetére :)), és ő ezt vette észre. Abban a pillanatban úgy nekilódult, és úgy elkezdte húzni magát, hogy csak lestünk, gyakorlatilag meg sem mertünk szólalni. Sőt, tátott szájjal ültünk ott teljes döbbenetben és meghatottságban :) Szegény gyerek persze fáradt volt, és ezzel kvázi jelezte, hogy aludni akar, és ezért nem is erőszakoskodtunk további próbálkozásokért, de nekünk nagy örömet okozott a kis mutatványával :)

Azóta ma reggel újra megpróbáltattam vele, ugyanúgy az alvómaci volt a csali, és tényleg működik!!! :))) A fél szobát átszelte, csak hogy megkaparinthassa, és ez nála igazán nagy szó! Közben persze méltatlankodott egy sort, de még ha panaszkodott is, azért közben nem hagyta abba a kezdetleges közlekedést :)

Annyira büszke vagyok rá!! (És persze kicsit meg is könnyebbültem végre.)

Holnapután 10 hónapos :)

Az előbb anyuékkal skype-oltunk, és közben Robi oldalfekvésből majdnem teljesen felült!!! :))) Plusz most már pikkpakk maga alá rántja a térdeit és már négykézláb is van. Mindezt egy fél délután alatt :) 

...kevesebb gyerekruha fér el a szárítón mosás után, egyre szűkösebb a hely a szekrényében is (saját 2 ajtós szekrénye van - tele...), és ez mind megint csak mit jelent? Egyre telik az idő. 8 nap múlva 10 hónapos lesz az én "kis"fiam :)

Most nagyot ugrott mozgásfejlődésben, legalábbis nekünk ez nagynak számít ilyen idős korban, és ahhoz képest, hogy eddig mi volt. Pár napja folyamatosan feltornázza magát négykézlábra és ringatózik előre-hátra. Így erősíti magát, és egyszer csak elindul mászni :) Aztán ezen kívül még jócskán késve ugyan, de végre tudatosan elkezdett a hasáról visszafordulni a hátára, most már rájött, hogy hogyan kell. Valószínűleg ennek is volt némi akadálya eddig, a nyakában lévő izmok mostanra engedtek ki annyira, hogy könnyedén gurulhasson. Na és a fő kunszt, hogy megpróbál felállni. Persze ezt is amolyan kis lusti módon, nem ám kapaszkodik és felhúzza magát... :) Nem, anya tartsa meg őt (akár csak egész alacsonyan) a hónaljánál fogva hason fekvésben, és ő elkezd fellépegetni :) Csak annyi kell, hogy ráérezzen, hogy bizony önállóan is meg tudja ezt csinálni. Ugyanez a helyzet a felüléssel is. Hason fekve, ha nem teljesen vízszintben a padlón fekszik, hanem mondjuk a lábamon támaszkodik, akkor fel tud ülni. Szerintem (remélem) itt sem sok hiányzik a heurékához.

Persze csak a maga módján, amolyan 7 hónapos formán, de ma kezdte, hogy ennyire határozottan szótagokat ismételget :) Ga-ga-ga, ka-ka-ka, ve-ve-ve és ilyenek, megzabálom, olyan cuki! :) Ja és persze a va-va-va, amit egyértelműen a kutyák emlegetésekor mond... Tudom, elfogult vagyok, de akkor is. Mert hogy azt is tudom, hogy kb születése óta mondjuk neki folyamatosan, hogy kutyus=vauvau, szóval abszolút nem csodálkoznék, ha ezzel kezdené a beszédet :)

Egyébként önmagában már az is szívmelengető, megható, büszkeséggel eltöltő érzés, hogy napról-napra (szinte percről-perce) látom fejlődni a kisfiamat, de amikor ez a lurkó az apja kezében áll neki először igazán beszélni (a fentiek szerint), és erre a büszke apának könnybe lábad a szeme, az még rátesz egy lapáttal erre a leírhatatlan érzésre... :)

... a nagyszülőknél egy szobában alszunk Robival. Előző éjjel felébredek, és azt hallom, hogy a gyerek gagyarászik a sötétben, és a csörgőivel játszik :) 

Mert ugye egy kis tündér, és attól, hogy ő nem alszik, még nem ébreszti fel a szülőket, hanem szépen elfoglalja magát :)

Na mostanra határozottan kijött Robi alsó 2 metszőfoga, rág is vele veszettül :) Most épp a brokkolit vezetjük be neki újdonságként, meg elkezdtem használni zöldfűszereket is a főzelékekbe. A kapros tökfőzelék (is) nagyon nyerő volt, ma pedig petrezselyemmel ízesített répa-krumplifőzelék következik főtt csirkemellel. Megkóstoltam, és szerintem is isteni :) Aztán már előre örülök, mert szerintem a következő a paradicsom lesz, és az is jól variálható.

A mozgás terén pedig az a helyzet, hogy gyakorlatilag küszöbén állunk a kúszásnak, lábbal már tudja tolni magát erősen a fiú, de ettől egyelőre csak a popsija emelkedik, mert a kézzel történő kommandózást még nem kombinálta hozzá ehhez - de a gyógytornász szerint kb ez a következő lépés :) Forog maga körül, mint az óramutató, hason fekve leginkább hátrafelé halad, hátról hasra profin gördül, de visszafordulni már lusta, pedig tudom, hogy képes rá, láttam :) Csak hát nincs hozzá motivációja, meg amúgy is egyszerűbb nekem szólni :D

Alvással még mindig nagyon jól állunk, naponta 4szer, azaz minden ciklus végén alszik, plusz éjszaka. Zoli persze így is képes panaszkodni, hogy túl korán(6 körül) kel a gyerek, és emiatt ő is, de ilyenkor szoktam csitítani, mert baromira nincs igaza, inkább örülnie kellene a szerencsénknek.

... mostanában így morog :)))

Általában ez már az "altatom magam" fázisban van, és nagyon cuki! :)